| 
 Országos kupa2.fishman  2006.11.21. 15:23 Magyar országos Pergetőverseny második fordulója.
  Országos 
Pergetőverseny 2. forduló    Mint minden versenysportban a horgászatban is döntő szerepe van a 
gyakorlatnak, a pálya ismeretének. Ezért úgy gondoltuk, hogy a verseny előtt két 
nappal lemegyünk Tiszafüredre gyakorolni egy kicsit. Felderíteni a kijelölt rész 
sajátosságait, na meg nem utolsó sorban az idei csukázásunkra is sort keríteni. 
Tehát kellemeset a hasznossal, mint a nagyok. Csütörtökön reggel érkeztünk meg, 
felderítettük az előző nap lefoglalt szálláshelyünket. Két ágy, tv, zuhanyzó, 
főzőfülke stb. , minden ami kell. Kimentünk a kikötőbe elfoglalni  
csónakunkat, amit telefonon lefoglaltunk.            Igen ám, de a cetli amire felírták sehol. Rövid tanakodás után megkaptuk 
osztrák kollegánk csónakját. Olyan szél tombolt, hogy friccék visszafordultak a 
menedéket adó büfébe. Tehát csónak van, irány a tó. Kikecmeregtünk a tetthelyre 
a szélárnyékban a nád szélén csónakok sorakoztak, melyek úszók hadával voltak 
körül véve. Ebben a nagy szélben a sporik a kényelmesebb, no meg lehet, hogy a 
fogósabb módszert választották. Mi maradunk a pergetésnél és a lesúlyozás után 
megkezdtük a víz vallatását. 1-2m es  
vízben nagyobb kanalakkal dobáltam, keresve a mélyebb rétegekben a 
csukát. Pali inkább a vízoszlop felső harmadát kínozta. Végignyomtuk a napot 
helyenként 50-60km/h szélben, de mindhiába. Egy rávágásunk sem volt. Este a 
kikötőben érdeklődtünk ki mit fogott, de a többiek is eredménytelenül zárták a 
napot. Mi lesz a versenyen, tanakodtunk a vacsoránál. Van még egy napunk és egy 
éjszakánk szombatig, hátha javul az idő. Az időjósok semmi jóval nem bíztattak 
bennünket a pénteki nappal kapcsolatban. Reggelre leesett az első hó kb 3-5 cm. 
Legalább a szél nem fúj nyugtáztam a reggeli után. Nem siettünk enyhüljön egy 
kicsit az idő. Előző nap megtudtuk, hogy a kikötővel szemben működik egy átemelő 
szerkezet, ami révén egyből a kiszemelt holtágrészbe juthatunk.                Próbáljuk ki úgy is benne van a csónakbérletben. Átemelés után egy 
tisztább vizű részbe kerültünk. Nagyon tetszett a hely igazi csukás pálya. Itt 
kell fogni valamit. Dobáltunk de sokáig eredménytelenül. Felteszem a reggel 
vásárolt neve sincs arany színű kanalat, azzal dobálok. Éreztem  nagyon jól mozog. Mikor látótávolságomba 
ért leengedtem a csónak alá, figyelve mozgását. Eltűnt a sejtelmes mélységben és 
azzal a lendülettel megiramodik kezemben a bot. Ez már nem tuskó. Tudtam, mert 
előtte beszakítottam egy pár kanalat az ismeretlen pályán. Rövid fárasztás után 
egy kettő feles csukeszt szákolunk meg. Na ugye, hogy itt vannak csak nem adják 
olyan könnyen magugat a dögök.          Örültünk a fogásnak, de aznap már nem fogtunk semmit. Ezután 
találkoztunk az idei versenyeken megismert barátainkkal. Megkínáltuk egymást egy 
kis szívmelegítővel és hosszasan beszélgettünk az elmúlt idők halfogásairól, 
eseményeiről.        Na de van még idő dobáljunk még egy kicsit. Szétváltunk, majd a 6-os 
öblítőcsatorna kapujában újra találkoztunk. Dobáljunk itt is mondták a fiuk. 
Ötletük bejött, mert rövid idő alatt 10-15 pici balint fogtunk. Legalább jól 
zártuk a napot. A kikötőbe érdeklődtünk, de csukát nem fogtak ma sem. Osztrák 
sporik 3db 3 kg-os sücivel jöttek elő, amit az élő vízen fogtak. Állítólag 
kishallal mártogatva fogták. Mindegy gratula Nekik, szép fogás. A vacsoránál 
eldöntöttük a másnapi haditervet. Ha lehet ott kezdünk ahol a csukát fogtuk. Ott 
van a legtisztább víz, ugyanis a tó nagy részét felkavarta a tegnapi szél. 
Tegyük el magunkat holnapra, szombaton már élesbe megy a peca. 2006. november 4. Országos pergetőverseny második fordulója. No de pár 
szó az előzményekről. Hétfőn elküldtem egy levelet a MOHOSZ-nak melyben a 
következőket írtam le:     
 „Címzett: Magyar Országos                             
 Horgász Szövetség             
                       
 Budapest, Korompai u. 17.     Tisztelt Uraim!     Az Országos Pergető versennyel kapcsolatban egy kéréssel, javaslattal 
fordulunk Önökhöz. Az elmúl évek tapasztalata és horgásztársaim véleménye 
alapján letisztult előttünk a következő dolog. A Tisza tavon megrendezésre 
kerülő fordulóban kimagasló súlyozást kap a sügér horgászata. Köztudott tény, 
hogy a bebendázott sügér könnyen fogható a tó néhány helyein. Mivel  nem mindenki fér oda,( megfelelő 
távolságot kell tartani a verseny során) és a pontozási rendszer a darabszámot 
favorizálja egyes emberek előnyökre, tehetnek szert horgásztársaikkal szemben. 
Foghat bárki pl. 15 db 5-8 kg-os csukát akkor is alul marad azokkal szemben, 
akik egy helyben műcsontikkal 50-200 db sügeret szednek ki. Javaslatként 
gondoltunk a méretkorlátozásra vagy a sügér fogásának a kizárására. A verseny 
tisztasága érdekében kérjük a szervezőséget, gondolja át a versenyhorgászok 
kérését. Szóljon a verseny a sportszerűségről, a halak becserkészéséről, igazi 
pergetőcsalikkal való horgászatról. Hiszen ezért szeretjük mindannyian. 
 Kérésünket aláírás gyűjtésével hitelesítjük.”     A szokásos regisztráció és tájékoztatás során megemlítették panaszunkat, 
de sajnos a mostani versenyen még nem veszik figyelembe kérésünket. A reggeli 
gyülekező során egy csapat kivételével mindenki aláírta petíciónkat. A MOHOSZ 
felől egy négyoldalas általános versenykivonatot kaptam válasz gyanánt. Tehát 
ennyit az előzményekről. A reggeli sorszámhúzásnál ismét a 13-as számot húztuk. Úgy látszik ez a 
szám végigkíséri a versenyeinket.       Kicsónakoztunk a verseny színhelyére, úgy kaptuk a tájékoztatás, hogy 
mindenki rajtszámának megfelelő sorrendben foglalhatja el kezdő pozícióját. 
Persze mindenki össze vissza megindult, majd később az elektromos mocikat 
használták. Mi is használtuk volna ha valaki tájékoztat minket az elektromos 
motor használatáról. Na de mit is várok ettől a „színvonalasan” megrendezett 
versenytől. Mindenki a holtág elején foglalta el állásaikat.” Nem lehet a végébe 
menni?” kérdeztük a rendezőktől. Dehogy nem hangzott a válasz . Nem hittem a 
dologban ugyanis senki nem ment arra. Megálltunk horgászni a holtág középső 
részén. Mivel már nem használhattuk a motort maradunk, gondoltuk. Később újra 
érdeklődtünk hátra lehet-e menni. Másodjára is igen volt a válasz. Mivel addig 
nem fogtunk semmit sietősre vettük a figurát és az előző napi helyünkre álltunk 
be. A víz mindig tiszta volt, dobálni kezdtük a pályát. Palinak volt egy 
rávágása, de lemaradt.  A jó bevált 
Abu bokorugrókkal dobáltunk az eredményessége miatt. A verseny végéhez 
közeledtünk amikor a rendezői csónak befordult a Mi kis eldugott részünkbe 
jelezvén a verseny végét. Abban a pillanatban Pali botja ütemes mozgásba kezd. 
Akasztottam valamit mondja izgatott hangon. Szép nagy lesz még szerencse, hogy 
itt van az egyik rendező. Ő majd tanúsítja fogásunka. A verseny utolsó perceiben sikerült megszákolni a 
3020g-os csukánkat.        A mérlegelésnél kiderült, hogy halunk volt az egyetlen csuka a verseny 
folyamán. Az eredmény hirdetésnél kiderült, hogy 83 db csukát kellett volna 
fognunk az első helyért, mivel 82 db süger hozta meg a győztes 
sikerét.          A Mi „szabályaink szerint” elsők lettünk. Horgásztársaink 
gratuláltak a fogáshoz elismervén a petíciónk igazát, a nem minden áron való 
nyerni akarásunkat. Köszönjük.       
         
   |