|
Sallai Wobblerek
2007.12.29. 19:00
Gyerekkoromban kezdődött, mikor anyuék kivittek a vasút mögötti kis tóra, ami tónak csak kis túlzással nevezhető, de nekem akkor a mindenem volt. Remélem sosem múlik el az-az érzés mikor vizet látok, az izgalom, a várás, a sejtés, a csend, a neszek, a szabadság furcsa keveréke. Ifistaként a Taktaközi Öntöző Főcsatornára jártam, spiccbottal hajtottam a kárász és keszeghadat, ősszel pedig úszózva vagy villantóval próbáltam rendet vágni a csukák között, hol több, hol kevesebb sikerrel.
Sallai wobbler
Gyerekkoromban kezdődött, mikor anyuék kivittek a vasút mögötti kis tóra, ami tónak csak kis túlzással nevezhető, de nekem akkor a mindenem volt. Remélem sosem múlik el az-az érzés mikor vizet látok, az izgalom, a várás, a sejtés, a csend, a neszek, a szabadság furcsa keveréke. Ifistaként a Taktaközi Öntöző Főcsatornára jártam, spiccbottal hajtottam a kárász és keszeghadat, ősszel pedig úszózva vagy villantóval próbáltam rendet vágni a csukák között, hol több, hol kevesebb sikerrel. Aztán a Bodrog következett, ami mai napig a kedvenc vizem. Feeder és rezgőspicces botokkal keszegeztem, pontyoztam egészen addig amíg Renivel Pestre nem költöztünk. Kimaradt két-három év és egyik szabadságunk idején újra kezdtem (természetesen a Bodrogon).Azonban hamar rá kellett jönnöm, hogy kevés szabadidővel rendelkező horgásznak nem sok babér terem feederezve, és ha egy-két órám van felesleges elindulni. Telepakolni az autót: kis doboz, nagy doboz, láda, haltartó, etetőanyag, kis vödör, nagy vödör, csali, szék stb. ,stb. Egyre gyakrabban csak a pergető bot került elő, pár darab villantóval. Aztán már céltudatosan csak ezeket vittem magammal, és nem értettem, sőt máig sem értem miért nem pergettem már sokkal korábban.
Az ötletet, hogy wobblereket készítsek egy kitört nyelvű műhal sikeres javítása adta. Először gyári darabokat próbáltam másolni (salmo, rebel, centrofish) ,hát mit mondjak..... Várakozáson alul teljesítettem, talán tízből kettő mozgott úgy ahogy.
A balsafa az alapja minden jó minőségű wobblernek.
A nagy "áttörést" egy Ugly Duckling kópia hozta meg. Sikerült eltalálni a szimmetriákat a súlyozás helyét és gyönyörűen mozgott a fürdőkádban.
Kisúlyozás, drótolás után minden darabot lealapozok.
Öt darabot készítettem különböző színekben és alig vártam, hogy élesben is kipróbálhassam.
A gyártás munkafázisai.
Sajnos otthon rossz hírek fogadtak: zavaros és gyors a Bodrog, így hát a Monoki tóra kényszerültem. Tele reménnyel fűztem kapocsba ezüstösre festett halamat és rögtön az erdő alatt dobálni kezdtem. Örömmel töltött el a remegés, amit kezemben éreztem, pár hete még nem gondoltam volna, hogy sikerül egy fadarabot mozgásba hozni. Sikerült!
Festés után.
Aznap három csukát fogtam a fáimmal és ez az öröm mellett önbizalmat is adott. Eddig három "kiforrott" modell van (a másolatokon kívül) amit rendszeresen használunk. Bár a 2007-es év nem kényeztetett bennünket, de így sem panaszkodhatok, halaim nyolcvan százalékát saját készítésű hallal fogtam.
A kiforrott darabok.
Sajnos harcsát még nem sikerült velük fogni, de már készülőben van két tipikus harcsás modell, ami remélem tavasszal kipróbálásra kerül. Az eddig elkészült halakról képeket is mellékelek, várom a véleményeket!
Tel.: 06-30-321 86 60
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
